1. (A karvezetõnek, húros hangszerre [8 hangon?] - Dávid zsoltára.)

2. Ne fenyíts haragodban, Uram, ne büntess neheztelésedben!

3. Könyörülj rajtam, Uram, mert gyönge vagyok, gyógyíts meg, hisz reszket minden tagom!

4. A lelkem mélyen megrendült. Uram, meddig késlekedel?

5. Fordulj felém, Uram, s mentsd meg életemet, irgalmasságodban szabadíts meg!

6. Hiszen a holtak közül ki gondol még rád, a holtak országában ki dicsõít téged?

7. Elfáradtam a sóhajtozásban, éjjelente sírástól nyirkos az ágyam, fekvõhelyem könnyel áztatom.

8. Szememet a gond homályosítja, s sok ellenségem miatt õszülök.

9. Távozzatok mind, ti ámítók, mert az Úr meghallotta hangos sírásomat,

10. az Úr meghallgatta kérésemet, az Úr elfogadta imádságomat.

11. Félelem szállja meg minden ellenségem, szégyenüljenek meg és meneküljenek, tüstént érje õket megszégyenülés!





“Você deve ter sempre prudência e amor. A prudência tem olhos; o amor tem pernas. O amor, como tem pernas, gostaria de correr a Deus. Mas seu impulso de deslanchar na direção dEle é cego e, algumas vezes, pode tropeçar se não for guiado pela prudência, que tem olhos.” São Padre Pio de Pietrelcina