Found 3102 Results for: Eve

  • Mind hitben hunytak el, de anélkül, hogy az ígéret teljesedését megérték volna; csak messzirõl látták és üdvözölték, elismerve, hogy vándorok és jövevények a földön. (Zsidóknak írt levél 11, 13)

  • Inkább vállalta, hogy az Isten népével együtt elszenvedi a sanyargatást, mint hogy a bûn múló elõnyét élvezze. (Zsidóknak írt levél 11, 25)

  • akik a hit erejével országokat gyõztek le, igazságot osztottak, ígéreteket nyertek el, oroszlánok torkát tömték be, (Zsidóknak írt levél 11, 33)

  • Emeljük tekintetünket a hit szerzõjére és bevégzõjére, Jézusra, aki a rá váró öröm helyett elszenvedte a keresztet, nem törõdött a gyalázattal, és most az Isten trónjának jobbján ül. (Zsidóknak írt levél 12, 2)

  • Megfeledkeztetek a vigasztalásról, amely nektek, a fiaknak szól: Fiam, ne vedd kevésbé az Úr fenyítését, s ne csüggedj el, ha korhol. (Zsidóknak írt levél 12, 5)

  • Azok csak rövid ideig és hangulatuk szerint fenyítettek bennünket, õ ellenben a legjobbat akarja nekünk, hogy szentségének részesévé legyünk. (Zsidóknak írt levél 12, 10)

  • Vigyázzatok, ne utasítsátok vissza azt, aki hozzátok szól. Mert ha azok sem menekültek meg, akik a földön szólót elutasították, mi még kevésbé fogunk megmenekülni, ha elfordulunk attól, aki az égbõl szól hozzánk. (Zsidóknak írt levél 12, 25)

  • Ne hagyjátok, hogy különféle megtévesztõ tanítások félrevezessenek benneteket. Mert jó, ha az ember kegyelemmel erõsíti a szívét, ahelyett, hogy (áldozati) ételekkel erõsítené, amelyek azoknak sem használtak, akik éltek velük. (Zsidóknak írt levél 13, 9)

  • Jézus is a kapun kívül szenvedett, hogy vérével megszentelje a népet. (Zsidóknak írt levél 13, 12)

  • Ha a nap fölkel, perzselõ heve kiégeti a növényt, virága lehull, szépsége elenyészik. Így lesz semmivé a gazdag is a vállalkozásaival. (Szent Jakab levele 1, 11)

  • Ne legyetek hát tévedésben, szeretett testvéreim. (Szent Jakab levele 1, 16)

  • Hát nem õk gyalázzák meg azt a fönséges nevet, amely le van híva rátok? (Szent Jakab levele 2, 7)


“A divina bondade não só não rejeita as almas arrependidas, como também vai em busca das almas teimosas”. São Padre Pio de Pietrelcina