1. Gyertek, zengjünk dalt az Úrnak, ujjongjatok üdvünk sziklája elõtt!

2. Dicsõítõ énekkel lépjetek színe elé, magasztaljátok hangosan, zsoltárt énekelve!

3. Mert nagy Isten az Úr, fölséges király minden isten fölött.

4. Kezében vannak a föld mélységei, és övéi a hegyek csúcsai.

5. Övé a tenger, õ alkotta, övé a föld, keze teremtette.

6. Gyertek, boruljatok le és imádjátok, hajtsatok térdet az Úr elõtt, aki teremtett minket!

7. Mert õ a mi Istenünk, mi pedig legelõjének népe, s kezére bízott nyáj vagyunk.

8. Bárcsak meghallanátok ma a szavát: "Ne keményítsétek meg a szíveteket, mint egykor Meribánál, mint a pusztában Massza napján!

9. Atyáitok ott megkísértettek, bizonyítékot követeltek, jóllehet látták tetteimet.

10. Negyven évig viszolyogtam e nemzedéktõl. Így szóltam: Tévelygõ szívû nép ez, nem ismeri útjaimat.

11. Ezért esküdtem meg haragomban: Nem mennek be nyugalmam (országába)!"





“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina