Löydetty 114 Tulokset: Rúben törzs

  • Isszachár vezérei Deborával tartanak, Naftali meg Bárákkal, nyomában halad a völgyben. Ruben patakjai mellett hosszasan tanácskoznak. (Bírák könyve 5, 15)

  • Miért maradtál ott az akolban, furulyát hallgatni nyájad körében? [Ruben patakjai mellett hosszasan tanácskoznak.] (Bírák könyve 5, 16)

  • "Ó Urunk, Izrael Istene - mondták -, miért történt ez Izraelben, hogy kivész ma egy törzs Izraelbõl?" (Bírák könyve 21, 3)

  • Izrael fiai ugyanis megszánták testvérüket, Benjamint és így szóltak: "Ma egy törzs kivész Izraelbõl. (Bírák könyve 21, 6)

  • Aztán hozzáfûzték: "Az örökrésznek érintetlenül Benjaminénak kell maradnia, s nem veszhet ki egy törzs Izraelbõl. (Bírák könyve 21, 17)

  • Csak egy törzs marad az övé, szolgámra, Dávidra való tekintettel és Jeruzsálem miatt, a miatt a város miatt, amelyet kiválasztottam Izrael törzsei közül. (Királyok I. könyve 11, 32)

  • mely a Jordántól keletre van, Gileád egész területét, Gád, Ruben és Manassze földjét, az Arnon folyónál fekvõ Aroertõl Giledáig, valamint Básánig. (Királyok II. könyve 10, 33)

  • Izraelnek ezek a fiai: Ruben, Simeon, Lévi, Júda, Isszachár, Zebulun, (Krónikák I. könyve 2, 1)

  • Rubennek, Izrael elsõszülöttének a fiai. Õ volt igazában az elsõszülött, de mivel beszennyezte apja ágyát, elsõszülöttségi jogát Józsefnek, Izrael fiának fiai kapták. Ruben nemzetsége tehát elvesztette elsõszülöttségi jogát, (Krónikák I. könyve 5, 1)

  • ennek a fia Beera, akit Asszíria királya, Tiglatpilezer fogságba hurcolt. Ez fõember volt, Ruben fiai között. (Krónikák I. könyve 5, 6)

  • Ruben és Gád fiai, továbbá Manassze fél törzse bátor katonák voltak, pajzsot és kardot viseltek, íjat feszítettek és jártasak voltak a hadakozásban; 44 760 hadviselésre alkalmas emberük (Krónikák I. könyve 5, 18)

  • Kehát fiainak, akik még megmaradtak a törzs nemzetségeibõl, Manassze törzsébõl sorsvetéssel tíz várost (juttattak). (Krónikák I. könyve 6, 46)


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.” São Padre Pio de Pietrelcina