Trouvé 63 Résultats pour: Baal-Hanã
a filiszteusok öt fejedelmét, az összes kánaánit, szidonit, hetitát, akik a Libanon hegyláncán laktak, Baal-Hermon hegyétõl egészen Hamat bejáratáig. (Bírák könyve 3, 3)
Történt, hogy az Úr angyala így szólt hozzá ezen az éjszakán: "Vedd atyád hizlalt bikaborját, rombold le Baal oltárát, amely atyád tulajdona, és vágd ki a szent berket is körülötte. (Bírák könyve 6, 25)
Másnap reggel a városbeliek fölkeltek, s lám, Baal oltára lerombolva, a mellette levõ szent berek kivágva, a kövér borjú pedig égõáldozatul feláldozva az új oltáron. (Bírák könyve 6, 28)
A város lakói ekkor így szóltak Joáshoz: "Add ki fiadat, meg kell halnia, mert szétrombolta Baál oltárát, a mellette lévõ szent berket meg kivágta." (Bírák könyve 6, 30)
Joás így válaszolt azoknak, akik ott voltak: "Ti akartok harcolni Baal érdekében? Ti akartok segítségére sietni? [Aki harcol érte, az haljon meg reggelig.] Ha isten, védje meg saját magát, hiszen Gedeon lerombolta oltárát." (Bírák könyve 6, 31)
Ezen a napon Gedeont elnevezték Jerubbaalnak. Azt mondták: Harcoljon ellene Baal, mivelhogy lerombolta oltárát. (Bírák könyve 6, 32)
Gedeon halála után Izrael fiai újra összeadták magukat Baallal és istenüknek fogadták Baal-Beritet. (Bírák könyve 8, 33)
Adtak neki 70 sékel ezüstöt Baal-Berit templomából, s Abimelek semmirekellõ és csavargó embereket fogadott fel rajta, akik aztán csatlakoztak hozzá. (Bírák könyve 9, 4)
Izrael fiai mind hagyják el helyüket, és Baal-Támárnál álljanak csatasorba, Izrael lesbe állított csapatai pedig húzódjanak helyükrõl Gibeától nyugatra." (Bírák könyve 20, 33)
Erre Dávid Baal-Peracimba vonult, és meg is verte õket. Akkor Dávid azt mondta: "Az Úr áttört ellenségeimen, ahogy a víz áttör a gáton." Ezért nevezik azt a helyet Baal-Peracimnak. (Sámuel II. könyve 5, 20)
Két esztendõvel késõbb történt, hogy Absalom birkanyírást tartott Efraim közelében Baal-Hacorban, s meghívta a király valamennyi fiát. (Sámuel II. könyve 13, 23)
Baal templomában, amelyet Szamariában épített, oltárt emelt Baalnak. (Királyok I. könyve 16, 32)