Makkabeusok I. könyve, 2

1. Azokban a napokba lépett fel Mattatiás, János fia és Simeon unokája. Joarib fiai közül való pap volt Jeruzsálemben, de Modinban élt.

2. Öt fia volt: János, melléknevén Gaddi,

3. Simon, melléknevén Tasszi,

4. Júdás, melléknevén Makkabeus,

5. Eleazár, melléknevén Auaran és Jonatán, melléknevén Affusz.

6. Amikor látta a Júdában és Jeruzsálemben végbemenõ istenkáromlásokat,

7. azt mondta: "Jaj nekem! Miért születtem? Azért, hogy lássam népem pusztulását és a szent város romjait, s hogy tétlenül üljek, amikor kiszolgáltatják az ellenségnek, a szentély pedig idegenek hatalmában van?

8. Temploma olyan, mint a meggyalázott férfi, pompás fölszerelését elhurcolták zsákmányul.

9. Az utcákon lekaszabolták a gyermekeket, az ifjak meg az ellenség kardélén hulltak el.

10. Hol van nép, amely ne uralkodott volna rajta, s ne szerzett volna tõle zsákmányt?

11. Minden ékszerét elrabolták. Aki egykor szabad volt, rabszolga lett.

12. Nézzétek szentélyünket: díszünket, dicsõségünket hogy kifosztották! A pogányok megszentségtelenítették.

13. Miért is élünk még?"

14. Mattatiás fiai megszaggatták ruhájukat, vezeklõruhát öltöttek és gyászoltak.

15. A király tisztviselõi, akiknek elpártolásra kellett kényszeríteniük õket, Modinba értek, hogy áldozati ünnepet rendezzenek.

16. Izraelbõl sokan átpártoltak hozzájuk. Mattatiás és fiai azonban összefogtak.

17. Erre a király tisztviselõi elkezdték, és így beszéltek Mattatiáshoz: "Te tekintélyes és másokra is hatással levõ vezetõ ember vagy ebben a városban, s fiaid, rokonaid támogatnak.

18. Lépj hát elsõként elõ, és teljesítsd a király parancsát, amint minden nép tette és ahogy Júda férfiai és a Jeruzsálemben maradottak is (tették). Akkor fiaddal együtt a király barátai közé számítasz. Megjutalmaznak arannyal, ezüsttel és sok-sok ajándékkal, fiaddal egyetemben."

19. Mattatiás válaszolt, és kemény hangon ezt mondta: "Ha a király hatalma alá tartozó minden nép hallgat is rá, s mindenki elhagyja is atyái hitét és eleget tesz is utasításainak,

20. én, a fiaim és a testvéreim atyáink szövetségéhez hûen fogunk élni.

21. Távol legyen tõlünk, hogy a törvénytõl és a parancsoktól eltérjünk!

22. Nem engedelmeskedünk a király rendeletének, és nem térünk el hitünktõl sem jobbra, sem balra."

23. Alighogy ezt kijelentette, Júda fiai közül elõlépett az egyik, hogy mindenki szeme láttára áldozatot mutasson be a király parancsa szerint a modini oltáron.

24. Ennek láttán Mattatiás fölindult, a legbenseje is beleremegett. Szent harag töltötte el, nekiesett és leütötte az oltárnál.

25. A király tisztviselõjét is megölte, aki áldozatbemutatásra ösztökélte, majd lerombolta az oltárt.

26. A törvényért szállt síkra, mint egykor Pinchász tette, Szalu fia, Zimri ellenében.

27. Azután Mattatiás hangosan felszólította a várost: "Akiben még van buzgalom a törvény iránt, és hûségesen kitart a szövetség mellett, az kövessen!"

28. A fiaival együtt a hegyekbe menekült. Mindenét otthagyta a városban.

29. Akkoriban sok igazságot és jogot keresõ ember vonult a pusztába,

30. gyermekeivel, feleségével és nyájával együtt, hogy ott letelepedjék, mert a baj rájuk nehezedett.

31. A király tisztviselõinek és a Dávid városában, Jeruzsálemben állomásozó csapatoknak jelentették, hogy néhány olyan ember, aki megszegte a király parancsát, a puszta barlangjaiba húzódott.

32. Számosan nyomukba eredtek, és utol is érték õket. Eléjük álltak, és szombati napon megtámadták õket.

33. Odaszóltak nekik: "Most aztán elég legyen! Gyertek elõ, és tegyetek eleget a király parancsának! Akkor életben maradtok."

34. De azt felelték: "Nem megyünk ki és nem teljesítjük a király parancsát, és a szombatot sem szegjük meg."

35. Erre nyomban megindították ellenük a támadást.

36. De nem viszonozták, egyetlen követ sem dobtak rájuk, és a barlangokat sem torlaszolták el.

37. Azt mondták: "Mi mindannyian tiszta lelkiismerettel akarunk meghalni! Tanúnk az ég s a föld, hogy igazságtalanul öltök meg bennünket."

38. Szombaton támadták meg õket, s így meghaltak feleségükkel, gyermekeikkel és nyájaikkal együtt, mintegy ezer ember.

39. Amikor Mattatiás és barátai ezt hírül vették, nagyon sajnálták õket.

40. De aztán így szóltak egymáshoz: "Ha mindannyian így tennénk, ahogy testvéreink tettek, s nem harcolnánk életünkért és törvényünkért a pogányok ellen, csakhamar eltûnnénk a föld színérõl."

41. S még aznap a következõ határozatot hozták: "Minden ember ellen, aki szombaton megtámad bennünket, fölvesszük a harcot, nehogy mind meghaljunk, ahogy testvéreink meghaltak a barlangokban."

42. Akkoriban csatlakozott hozzájuk egy asszideus csoport - izraeli bátor férfiak, törvényhez hû emberek.

43. Azok is mind hozzájuk szegõdtek, akik a szorongattatások elõl menekültek.

44. Erõsítésül szolgáltak nekik. Így összeverõdött egy sereg, és lesújtottak haragjukban a bûnösökre és neheztelésükben a hitehagyottakra. Akik megmaradtak, a pogányokhoz menekültek.

45. Mattatiás és követõi körbejártak és lerombolták az oltárokat.

46. Erõszakkal körülmetélték a még körülmetéletlen gyerekeket, akiket Izrael földjén találtak.

47. Üldözték a felfuvalkodottakat, és vállalkozásuk sikerrel járt.

48. Így megvédték a törvényt a pogányok és a királyok támadásaival szemben, és megakadályozták a bûnösök gyõzelmét.

49. Amikor Mattatiás napjai végükhöz közeledtek, így szólt fiaihoz: "Most gõg és gyalázat uralkodik, a pusztulás és az ádáz harag ideje van itt.

50. Gyermekeim, harcoljatok hát a törvényért, adjátok oda életeteket atyáitok szövetségéért!

51. Emlékezzetek atyáink tetteire, amelyeket a maguk idejében véghezvittek. Akkor nagy híretek lesz, s nevetek örökre fennmarad.

52. Ábrahám nem a próbatételben bizonyult-e hûségesnek, nem az szolgált-e megigazulására?

53. József nyomorúsága idején megtartotta a törvényt, és ura lett Egyiptomnak.

54. Õsatyánk, Pinchász buzgalmáért az örök papság ígéretét kapta.

55. Józsue betöltötte a törvényt, és Izrael bírája lett.

56. Káleb tanúbizonyságot tett az egybegyûltek elõtt, és örökséget kapott az országban.

57. Dávid jóságáért örök idõkre örökölte a királyi széket.

58. A törvény iránti buzgalmáért Illést az égbe vitték.

59. Hananja, Azarja, Misael hittek, és kiszabadultak a lángokból.

60. Dánielt ártatlansága megmentette az oroszlán torkából.

61. Tudjátok meg ebbõl - nemzedékrõl nemzedékre -, hogy aki benne remél, nem csalatkozik.

62. Ne féljetek hát a bûnös szavától, mert dicsõsége csak sár és féreg martaléka.

63. Ma még dicsõítik, holnap már letûnik, visszatér a porba, tervei meghiúsulnak.

64. Gyermekeim, legyetek férfiak, és tartsatok ki a törvényben! Mert így juttok dicsõségre.

65. Nézzétek testvéreteket, Simont! Én tudom, hogy okos ember. Engedelmeskedjetek hát neki mindig! Õ legyen az atyátok!

66. Júdás, a Makkabeus tele erõvel ifjúkora óta. Õ legyen ezért seregetek vezére és vezesse a népek elleni harcot.

67. Gyûljetek köré mindannyian, akik szem elõtt tartjátok a törvényt, és álljatok szörnyû bosszút népetekért.

68. Fizessetek vissza keményen a pogányoknak, és igazodjatok a törvény elõírásaihoz."

69. Aztán megáldotta õket, és megtért atyáihoz.

70. A 146. esztendõben halt meg; Modinban atyái sírboltjába temették. Egész Izrael siratta, mélységes gyászban.