Talált 293 Eredmények: Jeruzsálem ígéretei
Amikor Jeruzsálem királya, Adoni-Cedek meghallotta, hogy Józsue elfoglalta Ait és betöltötte rajta az átkot - úgy bánt Aival és királyával is, ahogy Jerikóval és királyával bánt -, továbbá, hogy Gibeon lakói békét kötöttek Izraellel és közé vegyültek, (Józsue könyve 10, 1)
Jeruzsálem királya, Adoni-Cedek ezért követet küldött Hebron királyához, Pireánhoz, Lachis királyához, Jafiához és Eglon királyához, Debirhez, ezzel az üzenettel: (Józsue könyve 10, 3)
Az öt amorita király egyesült és felvonult: Jeruzsálem királya, Hebron királya, Jarmut királya, Lachis királya és Eglon királya, õk és csapataik ostrom alá vették Gibeont és megtámadták. (Józsue könyve 10, 5)
Megtették, kihozták eléje az öt királyt a barlangból: Jeruzsálem királyát, Hebron királyát, Jarmut királyát, Lachis királyát és Eglon királyát. (Józsue könyve 10, 23)
Jeruzsálem királya - egy; Hebron királya - egy; (Józsue könyve 12, 10)
Aztán folytatódott Ben-Hinnom völgye felé, a jebuziták hegygerincétõl délre, azaz Jeruzsálem felé, majd felkapaszkodott a hegy csúcsára, amely Hinnom völgyét lezárja nyugat felõl, és Refaim síkságának az északi határánál fekszik. (Józsue könyve 15, 8)
Cela-ha-Elef, Jeruzsálem, Gibea és Kirjat: 14 város helységeikkel együtt. Ez lett Benjamin fiainak örökrésze, nemzetségeik szerint. (Józsue könyve 18, 28)
De amint az Úr, a ti Istenetek ígéretei beteljesedtek, ugyanúgy valóra váltja az Úr fenyegetéseit is egészen addig, hogy elûz benneteket arról a jó földrõl, amelyet az Úr, a ti Istenetek adott nektek. (Józsue könyve 23, 15)
[Júda fiai Jeruzsálem ellen vonultak, elfoglalták, lakóit kardélre hányták, a várost pedig felgyújtották.] (Bírák könyve 1, 8)
A férj azonban nem egyezett bele, hogy ott töltsék az éjszakát. Fölkelt, elindult és eljutott Jebuz - vagyis Jeruzsálem - elé. Vele volt két málházott szamara, mellékfelesége és szolgája. (Bírák könyve 19, 10)
Ezután a király Jeruzsálem alá vonult embereivel a jebuziták ellen, akik azon a vidéken laktak. Azt mondták Dávidnak: "Nem jutsz be oda, elûznek a vakok és a sánták. [Ezzel azt akarták mondani, hogy Dávid nem jut be oda.] (Sámuel II. könyve 5, 6)
Amikor azonban az angyal Jeruzsálem felé is kinyújtotta kezét, hogy elpusztítsa, az Úr megbánta ezt a csapást, és megparancsolta az angyalnak, aki lesújtott a népre: "Most aztán elég! Húzd vissza a kezed!" Az Úr angyala éppen a jebuzita Arauna szérûjénél volt. (Sámuel II. könyve 24, 16)