Fondare 324 Risultati per: pot
Mózes és Áron úgy tettek, ahogy az Úr parancsolta. Felemelte botját, s a fáraónak és szolgáinak szeme láttára rácsapott a folyó vizére, s a folyó egész vize vérré változott. (Kivonulás könyve 7, 20)
Hét nap múlt el azután, hogy az Úr rácsapott a vízre. (Kivonulás könyve 7, 25)
"A holnapot" - felelte. Õ pedig így folytatta: "Történjék akaratod szerint: ebbõl majd megtudod, hogy senki sem hasonló Jahvéhoz, a mi Istenünkhöz. (Kivonulás könyve 8, 6)
Tartsátok meg a kovásztalan kenyerek ünnepét, mivel ezeken a napokon vezettem ki csoportjaitokat Egyiptom földjérõl. Tartsátok meg ezt a napot nemzedékrõl nemzedékre: örök törvény ez. (Kivonulás könyve 12, 17)
Az Úr ugyanis hat nap alatt teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van; a hetedik napon azonban megpihent. Az Úr a hetedik napot megáldotta és megszentelte. (Kivonulás könyve 20, 11)
ha már felkel és bottal jár, a másik, aki megütötte, maradjon büntetés nélkül, de kárpótolnia kell amazt a munkaveszteségért, és gondoskodnia kell teljes gyógyulásáról. (Kivonulás könyve 21, 19)
Ha valaki rabszolgájának vagy rabszolganõjének kiüti az egyik szemét, kárpótlásul a szeméért adja vissza szabadságát. (Kivonulás könyve 21, 26)
Ha rabszolgájának vagy rabszolganõjének a fogát veri ki, kárpótlásul a fogáért adja vissza a szabadságát. (Kivonulás könyve 21, 27)
a ciszterna tulajdonosa köteles kárpótlást fizetni. Az állat gazdáját pénzzel kell kártalanítani, az elpusztult állat azonban a másiké. (Kivonulás könyve 21, 34)
Ha valaki szarvasmarhát vagy juhot lop, s levágja vagy eladja, akkor egy szarvasmarháért kárpótlásul öt marhát adjon, egy juhért pedig négy juhot. (Kivonulás könyve 21, 37)
De ha már napkelte után történt, akkor a tolvaj vérét meg kell torolni. Annak viszont teljes kárpótlást kell fizetnie. Ha nincs mibõl megtennie, õt magát kell eladni és úgy kifizetni, amit ellopott. (Kivonulás könyve 22, 2)
Ha a lopott állatot még élve megtalálják nála, akár szarvasmarha, akár szamár vagy juh, a kétszeresét kell visszaadni. (Kivonulás könyve 22, 3)