Zsoltárok könyve, 146
1. (Alleluja!) Dicsérd, lelkem, az Urat!
2. Áldom az Urat, ameddig élek, dicsõítem Istent, ameddig vagyok.
3. Ne építsetek a nagyokra, az emberre, aki nem tud segíteni!
4. Az élet elhagyja, visszatér a porba, s odavan minden terve.
5. Jó annak, akinek Jákob Istene a gyámola, aki az Úrba, Istenébe veti reményét,
6. aki mindent alkotott: az eget és a földet, a tengert és minden élõlényét. Hûséges marad mindörökké,
7. az elnyomottaknak igazságot szolgáltat, az éhezõknek kenyeret osztogat. Az Úr megszabadítja a foglyokat,
8. az Úr megnyitja a vakok szemét, az Úr fölemeli a megalázottakat, az Úr szereti az igazakat,
9. az Úr megõrzi az idegent, pártját fogja az özvegynek és árvának, de a gonosz ember útját zsákutcába viszi.
10. Az Úr király mindörökké, a te Istened, Sion, minden nemzedéken át!