Bíblia Católica
 

Zsoltárok könyve, 124

1. (Zarándokének - Dávidtól.) Ha az Úr nem lett volna velünk - Izrael bevallhatja -

2. ha az Úr nem lett volna velünk, amikor az emberek ellenünk fordultak,

3. elevenen nyeltek volna le minket. Amikor fellángolt dühük ellenünk,

4. elborítottak volna minket a vizek. A hegyi patak elöntött volna,

5. a zúgó ár elragadott volna.

6. De áldott legyen az Úr, mert nem vetett oda zsákmányul fogaiknak.

7. Lelkünk megmenekült, mint a madár a vadász hálójából. A háló szétszakadt, s mi szabadok lettünk.

8. Segítségünk az Úr nevében, aki az eget és a földet alkotta.

Versículos relacionados com Zsoltárok könyve, 124:

A 124 zsoltár köszönet himnusza, amely ünnepli Isten ellenségei elleni védelmét. A zsoltáros hálát fejezi ki Isten megszabadulásáért, és kijelenti, hogy ha nem az Úrért lenne, akkor megsemmisítették volna őket. Az alábbiakban öt vers található a 124. zsoltárban szereplő témákkal kapcsolatban:

Zsoltár 121:8: "Az Úr mostantól és örökre meg fogja tartani az indulását és a belépését." Ez a vers megerősíti Isten védelmét Izrael gyermekei felett minden utazásuk során, mind a kijáratukban, mind a bejegyzésükben.

Zsoltár 125:2: "Csakúgy, mint a dombok Jeruzsálem környékén vannak, úgy az Úr mostantól és örökké az emberei körül volt." Ez a vers összehasonlítja Isten népe körüli védelmét a Jeruzsálem hegyvidéki tájával.

Zsoltár 118:13: "Nehezen nyomtak meg, hogy leüthessenek, de az Úr segített nekem." Ez a vers arról szól, hogy az Isten a veszély és a hátrányok idején nyújt segítséget, amikor az ellenségek megpróbálják megdönteni a zsoltárosokat.

Zsoltár 91:11: "Mert az angyalai megrendelést adnak neked, hogy minden útját megtartsa." Ez a vers Isten angyali védelméről szól azok ellen, akik félnek és szeretik őt.

Zsoltár 46:1: "Isten a menedékünk és erődünk, jól jelenítve a fájdalom." Ez a vers megerősíti Isten védelmét, mint egy megrázhatatlan erőd, amely szükségszerűség és fájdalom idején menedéket kínál.





“Você deve ter sempre prudência e amor. A prudência tem olhos; o amor tem pernas. O amor, como tem pernas, gostaria de correr a Deus. Mas seu impulso de deslanchar na direção dEle é cego e, algumas vezes, pode tropeçar se não for guiado pela prudência, que tem olhos.” São Padre Pio de Pietrelcina