Zsoltárok könyve, 142

1. (Tanítóköltemény Dávidtól, amikor a barlangban volt, ima.)

2. Hangos szóval kiáltok az Úrhoz, hangos szóval könyörgök az Úrhoz!

3. Kiöntöm elõtte panaszomat, feltárom elõtte gondjaimat.

4. Ha aggódás tölti is el lelkem, te mégis ismered útjaimat. Az útra, amelyen haladok, titokban csapdát állítottak.

5. Ha jobbra tekintek és nézem: nincs senki, aki törõdnék velem. Sehol egy hely, ahol menedéket lelnék, senki, aki gondolna életemre.

6. Uram, hozzád kiáltok és mondom: te vagy menedékem, osztályrészem az élõk országában.

7. Halld meg panaszom, mert nagy a nyomorúságom. Ments meg az üldözõktõl, akik hatalmasabbak nálam.

8. Vezess ki börtönömbõl, s akkor hálát adok nevednek. az igazak körém gyûlnek, mivel jót tettél velem.

Aiheeseen liittyvät säkeet Zsoltárok könyve, 142:

A 142. zsoltár egy bajban lévő ember ima, aki Istenhez sír segítségért és megszabadulásáért. A zsoltáros egyedül érzi magát és üldözi, de bízik abban, hogy Isten az ő menedéke és adagja az élő földön. Íme öt vers a 142. zsoltárban szereplő témákkal kapcsolatban:

Zsoltár 55:6 - "Megdöbbentésem alatt mondtam: Ó! Olyan szárnyakat adtam nekem, mint a galamb! Repülni fog, és menedéket találni." Mint a 142. zsoltár zsoltáros, a Zsoltár szerzője a szorongás idején segítséget kér, és el akarja kerülni az üldözőit.

Zsoltár 143:3-4 - "Mert az ellenség üldözte a lelkemet; ez összetörte az életem a földön; ez sötétségben lakott, mint azok, akik hosszú ideje meghaltak. Bennem a szívem elhagyatott." Ezek a versek leírják azt a fájdalmat és magányt, amelyet a 142. zsoltár zsoltárosában érez az ő szenvedése.

Zsoltár 27:9 - "Ne rejtse el tőlem az arcodat, ne utasítsa el a szolgáját, te, akinek van a segítségem; nem engedsz engem, és nem hagysz el engem, ó üdvösségem istene!" Ez a vers megmutatja a 142. zsoltár zsoltáros bizalmát Isten segítségében, még akkor is, ha elhagyottnak érzi magát.

Zsoltár 31:2-3- "Tartsa be nekem a fülét, gyorsan engedjen meg; légy menedék szikla, egy hatalmas erőd, amely megment. vezess engem. " Ezek a versek hangsúlyozzák a zsoltáros bizalmát Istenben, mint erődjének és a menedékháznak.

Zsoltár 143:11- "A neved kedvéért, Uram, tartsa meg az életemet; az igazságodért vegyen ki a fájdalmat." Ez a vers tükrözi a 142. zsoltár zsoltáros vágyát, hogy Isten megmentse és megélje a nevét.

Aiheeseen liittyvät säkeet Zsoltárok könyve, 142:

Katolinen Linkit