1. (Tanítóköltemény Dávidtól, amikor a barlangban volt, ima.)

2. Hangos szóval kiáltok az Úrhoz, hangos szóval könyörgök az Úrhoz!

3. Kiöntöm elõtte panaszomat, feltárom elõtte gondjaimat.

4. Ha aggódás tölti is el lelkem, te mégis ismered útjaimat. Az útra, amelyen haladok, titokban csapdát állítottak.

5. Ha jobbra tekintek és nézem: nincs senki, aki törõdnék velem. Sehol egy hely, ahol menedéket lelnék, senki, aki gondolna életemre.

6. Uram, hozzád kiáltok és mondom: te vagy menedékem, osztályrészem az élõk országában.

7. Halld meg panaszom, mert nagy a nyomorúságom. Ments meg az üldözõktõl, akik hatalmasabbak nálam.

8. Vezess ki börtönömbõl, s akkor hálát adok nevednek. az igazak körém gyûlnek, mivel jót tettél velem.





“No tumulto das paixões terrenas e das adversidades, surge a grande esperança da misericórdia inexorável de Deus. Corramos confiantes ao tribunal da penitência onde Ele, com ansiedade paterna, espera-nos a todo instante.” São Padre Pio de Pietrelcina